Glükóz

Glükóz (C₆H₁₂O₆) a monosacharid és a legfontosabb gyorsan felszívódó szénhidrát az emberi anyagcserében. Egyszerű cukorról van szó a legmagasabb glikémiás indexszel (GI = 100), amely fogyasztás után szinte azonnal felszívódik a vékonybélben, és néhány percen belül megemeli a vércukorszintet.

A glükóz ideális a sportolók számára, mert mint gyorsan felszívódó szénhidrát már 5–10 percen belül jelentősen megemeli a vércukorszintet és feltölti az izomglikogént akár intenzív terhelés közben is. Mivel nem igényel emésztést, nem terheli a gyomor-bél rendszert, és minimálisra csökkenti a gyomorpanaszok kockázatát magas szénhidrátbevitel esetén (>60 g/h). Tanulmányok szerint a glükóz és fruktóz 2:1 arányú kombinációja teszi lehetővé a legmagasabb exogén szénhidrát-oxidációt (akár 1,7–1,8 g/perc), ezzel jelentősen késlelteti a fáradtság megjelenését 2,5 óránál hosszabb állóképességi terhelés során.

A glükóz fő tulajdonságai gyorsan felszívódó szénhidrátként:

• Felszívódás sebessége: nem igényel emésztést – közvetlenül felszívódik a nátrium-glükóz kotranszporteren (SGLT1) keresztül.
• Energetikai elérhetőség: az agy, a vörösvértestek és az intenzív munkát végző izmok elsődleges és preferált energiaforrása.
• Metabolikus prioritás: emelkedett vérkoncentráció esetén azonnal felhasználásra kerül a glikolízisben vagy glikogénként raktározódik; a többlet zsírrá alakul.

A glükóz fiziológiai jelentősége:

• Az agy naponta kb. 120–140 g glükózt fogyaszt.
• Hipoglikémia esetén (< 3,0 mmol/l) a glükóz a leggyorsabb és leghatékonyabb akut korrekciós eszköz.
• A sportban a dextróz (D-glükóz) a leggyorsabb energiaforrásként kerül alkalmazásra terhelés közben és közvetlenül utána.

A glükóz tehát a gyorsan felszívódó szénhidrátok referencia-etalonja, mivel biztosítja a lehető leggyorsabb glykaemia-emelkedést és azonnali energetikai elérhetőséget bármiféle emésztési késleltetés nélkül.